Az új Gerhai kereszt felszentelése
- csütörtök, aug. 19 2010
- Találatok: 236
Augusztus 15-én, délután 4 órakor került sor a teljesen újjá varázsolt gerhai kereszt felszentelésére. Tudni való, hogy az Écs és Nyúl határán a Gerhatetőn 210 méter magasságban álló „pléhkrsztus” az idők során többször megsérült. Az eredeti fazsindelyes kereszt fémlapja és fa tetőszerkezete a szocializmus évei alatt teljesen tönkrement. A Krisztus-test fémrésze légpuskások céltáblájává vált, a vadrózsával benőtt fa keresztrész pedig összeroskadt, mígnem valaki akarva vagy akaratlanul ki nem szántotta…
Később a gerhai kereszt több kisebb felújítás ért meg, melyek során lábazatát megerősítették, de a kereszt hossza a korhadt alsó részek eltávolítása után egyre rövidült.
Amikor a „Hideglelős kereszt” teljes felújításának gondolata felmerült, lehetőség nyílt arra is, hogy az erdészet jóvoltából ehhez a kereszthez is faanyaghoz jusson az Egyházközség. Ugyancsak a „Hideglelős kereszt” fémrészének Krisztus-testét megfestő művésznő (Fuliné Csapó Irén) vállalta ennek a keresztnek a festési munkáit is. Végül nem kis fáradtsággal (Markovszky Ernő szorgalmát dicsérve) elkészült a kereszt különleges tetőszerkezete is, mely bár nem fazsindelyes kivitelben, de formailag hűen utánozza az eredetit, amelynek első állítási éve a többi fakeresztével együtt sajnos már a múlt homályába vész.
Ezen előzmények után került sor nagyboldogasszony napján délután egyre javuló időjárási viszonyok közepette a felszentelés felemelő eseményére. Az ünnepségre igyekvők egyik része (mintegy százan lehettek) a Külső-Incsőben gyülekeztek, majd a plébános úr vezetésével a rózsafüzért imádkozva-énekelve gyalogosan kapaszkodtak fel a Katra-domb irányából a Kis-Gerhára. Az ünneplők másik része, zömmel nyúliak, kis részben écsiek pedig gépjárművekkel érkezve a helyszínen várakoztak a prosecióval jövőkre. Ők is lehettek legalább százan.
A két csoport nem sokkal 4 óra után egyesült.
Az ünnepséget bevezető ének után litánia következett, majd imádkoztunk a festést ajándékba készítő művésznőért, illetve a kereszt anyagának beszerzőjéért, aztán a kereszt elkészítőjéért és a segítőkért, akik részt vállaltak a munkákban és az ő családjukért.
Ezt követően Szűcs Mihály mondta el Kitárt karokkal című verses imádságát.
A plébános úr szentbeszédében kitért a mai emberek kereszt-hordozására, illetve a fölénk magasodó pléh-Krisztus két oldalának szimbolikus értelmezését hallhattuk tőle.
Ezután következett a kereszt megáldása, felszentelése, majd imádkoztunk azokért, akik anyagiakban is hozzájárulnak az útmenti keresztek felújításához, illetve azokért, akik a keresztek és szobrok környékét gondozzák. A záró ének után András atya szerény álló-fogadásra invitálta a jelen levőket. Közben a szentelés emlékére készült 200 emléklapot is kiosztották. Az álló fogadáson a helyszínre érkezők által hozott sütemények és italok fogyasztása közben pezsgő beszélgetés indult meg. Nemcsak az idősebbek múltidéző emlékezésére nyílt itt lehetőség, de a jövőt tervezgető gondolatfűzésbe a fiatalabbak is bekapcsolódtak. Annak ellenére, hogy ez a kereszt van földrajzilag a legtávolabb a falu központjától, mégis megáldása jelentős tömeget tudott megmozgatni és közelebb hozni egymáshoz…
Nyúl, 2010. augusztus 16-án Szűcs Mihály
Kitárt karokkal Kitárt karokkal értem el hozzád, Hosszú volt utam, tudom figyelted, Gyermekkoromban folyton rohantam, Ifjan sietős léptekkel jártam, Felnőttként mindig fontolva léptem, Öregségemre lassan csoszogva Utam végén majd lassan megállok, S rá kell döbbennem ott szégyenszemre, Szűcs Mihály Nyúl, 2007. október 16-án |