Közlemények
Tanévnyitó Szülői értekezlet (2013. augusztus 01. csütörtök, 19:12)
Júniusi Gyerekhét! (2013. július 03. szerda, 12:01)
Nyári élet az Aranykapu Óvodában (2012. szeptember 03. hétfő, 21:42)
Képek a Nyuszi Bölcsőde építéséről (2011. július 06. szerda, 00:23)
Bölcsis ismerkedő (2011. máj. 11. szerda, 20:49)
Öko-projekt az Aranykapu Óvodában (2011. március 28. hétfő, 00:49)
Óvodai beiratás ás ovicsalogató (2011. március 22. kedd, 05:34)
TÁMOP 3.1.5. ÓVODA (2010. október 26. kedd, 22:00)

A kismegyeri csata és nyúli vonatkozásai

Dr. Ábrahám Imre emlékezikA kismegyeri csata és nyúli vonatkozásai

A csata 200. évfordulóján (június 14-én, vasárnap 14 órakor) Nyúlon ismét megemlékezésre került sor a Vincellérsor közelében elhelyezett emléktáblánál.
Schmiedt Henrik polgármester úr beszéde után Dr. Ábrahám Imre a tudós kutató alaposságával elevenítette fel a 200 éve történteket. A rövid ünnepséget az általános iskolások szereplése és a Borbarátok katonadalai is színesítették. A Nyúli Önkormányzat és a Kismegyeri Napóleon Hagyományőrző Egyesület koszorúzása az Európai Unió himnuszának felhangzásával zárult. Az ünnepség után a résztvevők (pl. a Nyugdíjas Klub tagjai) a Vincellérsor gazdáinak önzetlen vendégszeretetét élvezhették. A két évszázados véres történelmi múlt így mára az utódok megbékélésével poharazgató baráti beszélgetéssé szelídült.

2009-06-14-35.JPG2009. június 14-én Szűcs Mihály

Képgaléria

Előzményekcsata.jpg

Győr város 2009. június12-14 között rendezvénysorozattal emlékezik meg a 200 évvel ezelőtt

Kismegyernél lezajlott véres ütközetről, mely Napóleon seregének egyetlen magyarországi csata színhelye.

Most, a csata 200. évfordulóján (június 14-én, vasárnap 14 órakor) Nyúlon ismét nemzetközi megemlékezésre kerül sor a Vincellérsornál elhelyezett emléktábla közelében, melyre minden érdeklődőt szeretettel várnak.

Az eseményeket Fehér Ipolynak , a tudós pannonhalmi bencés főapátnak Győr megye és város egyetemes leírása című művéből (1874) ismerhetjük meg részletesen.

Az 1809-es országgyűlés után az utolsó nemesi felkelést meghirdetve hadikészülődésbe kezdett hazánk a franciák ellen. Győr megye például 170 újoncot adott, a megyei nemesség pedig 312 lovast és 489 gyalogos felkelőt állított ki. A Bécs melletti asperni csata után, melyben először sikerült Napóleont szárazföldön legyőzni, seregeink János főherceg, a nádorispán vezetésével Ausztria felől Körmend-Pápa irányából Győr felé húzódtak vissza. Győrt, illetve Szabadhegyet 1809. június 13-án reggel érték el. A franciák Eugén olasz alkirály vezetésével szorosan követték seregeink vonulás irányát. János főherceg tisztjei elkövették azt a hibát, hogy őrizetlenül hagyták a ménfői magaslatokat, inkább a szabadhegyi dombok felé húzódtak. A francia sereget 41814 gyalogos és 13482 lovas, valamint 24 tüzérüteg alkotta. János főhercegnek viszont csak 23329 gyalogosa és 8650 lovasa volt, ezek nagy része felkelő nemes. A franciák 13-án Csanaknál utolérték csapatainkat, de a támadásra csak másnaphajnalban került sor. A franciák 5 hadoszlopban támadtak, de 11 órára a támadásukat a mieink visszaverték. Délután 3 órakor Eugén alkirály Kismegyer ellen indult, de heves ellenállásba ütközött. Szabadhegy kétszer is gazdát cserélt.

kismegyeri-csata-1.jpg
kismegyeri-csata-2.jpg
Közben a francia lovasság a Pándzsán átkelve Mecséry altábornagy fiatal, tapasztalatlan nemesi felkelőkből álló lovasait megfutamította. Egyedül Hadik András zempléni és hevesi huszárjai állták a sarat. A balszárny mégis szétszóródott. Bár a gyalogság szilárdan tartotta Kismegyert, de háromnegyed 5-kor a jobb szárnyon, Szabadhegynél már érezhető volt a francia túlerő. 5 órakor János főherceg elrendelte onnan a visszavonulást. Kismegyert csak 6 órára tudták elfoglalni a franciák. Csapataink Ács és Gönyű irányába hátráltak, de a franciák alig követték őket, inkább Győr bekerítésébe kezdtek. A várost Péchy Mihály ezredes védte 1500 emberével, de lőszerük is alig volt. A magyar felkelősereg egy része a körülkerítéskor a Rábcán túl rekedve elszakadt a főseregtől. Ezek nem adták meg magukat, hanem éjfélkor felszedték a Rábca hídját és Csorna irányába hátrálva kicsúsztak a franciák kezéből. E csatában a nemesi felkelők közt harcolt gróf Széchenyi István és Kisfaludy Sándor is.
Ezután a franciák Nádorvárosban felállított ágyúikkal 9 napig szakadatlanul lőtték a Győrt. (Akkor még állt a győri vár!) Ennek hatására a Püspökvár kigyulladt és a városban éhínség támadt, mert a vár zsúfolásig megtelt menekültekkel. Sokan a kazamatákba bújtak. Június 22-én a várőrség a tűztoronyra kitűzte a fehér zászlót, megadták magukat. A franciák 300000 forint hadisarcot követeltek. 24-én délután 4 órakor Péchy átadta Győrt a franciáknak. Bécsben a francia-osztrák béketárgyalások hosszan elhúzódtak. Közben 1809. augusztus 31-én Napóleon feltűnés nélkül Győrbe érkezett, ahol a Bezerédi házban szállt meg. Még aznap Eugén alkirály kíséretében lovon körüljárta az erődítéseket és az ágyúsáncokat. A város másnap hódolt volna a császárnak, de ő hajnalban visszatért Bécsbe. Végül a francia megszállás 1809 október 14-én ért véget a schönbrunni béke után. Győrnek az ostrom 3 millió forintjába került. A szétlőtt bástyákat 1820-ban végleg lerombolták, ekkor és ebből kezdték építeni a külső városrészeket.

A kismegyeri csatában mindkét részről 3031 ember esett el.

A csatáról Petőfi is megemlékezik A nép nevében című versében:

„Hazátokkal mit tennétek vajon,
Ha ellenség ütne rajtatok?
De ezt kérdenem! engedelmet kérek,
Majd elfeledtem győri vitézségtek,
Mikor emeltek már emlékoszlopot
A sok hős lábnak, mely ott úgy futott..."

emlekmu-kismegyer.JPG

1897. október 17-én, 88 évvel a csata után avatták fel a ma is álló emlékoszlopot, melyet Ottó magyar királyi herceg tervezett. A sors különös fintora, hogy 112 évig békésen tekintett le a sas az emlékmű tetejéről az alatta haladókra és most pár héttel a csata 200. évfordulója előtt lopták el onnan a színesfém tolvajok! Vajon mit gondolnak rólunk majd az ünnepségre meghívott franciák és osztrákok....

emlektabla-kismegyer.JPG

malom-kismegyer.JPG


A csata nyúli vonatkozásai

emlektabla-myul.regi.jpgA csata központja a kismegyeri majorság volt, mely különös módon ma is áll (lásd a fényképet). A magtárt védő 872 katonából 435 fő a grazi honvédőkből állt, a másik fele a „strassoldo" és „St. Julien" gyalogosaiból, akik Hummel őrnagy parancsnoksága alatt álltak.

Hat órás küzdelem után a grazi honvédők 103 katonája és 9 tisztje fogságba esett, akiket a nyúli szőlőskertek üresen álló pincéibe vittek. Velük együtt volt egy magyar leány is, aki a csata kezdetén a majorságba menekült és ott a sebesülteket ápolta. A grazi honvédőket mindjárt a csata után ki akarták végezni, de egy francia gárdakapitánynak sikerült ezt elhalasztania. A foglyok éjfélkor kenyeret és bort kaptak. Közölték velük, hogy Eugén alkirály parancsára kivégzik őket, mert nem tekinthetők reguláris katonáknak. Egy magyar lánynak sikerült az éjszaka folyamán (jó helyi ismeretsége alapján) a francia őrök megkerülésével megszöknie. Egy osztrák tiszt segítségével eljutott János főherceghez, aki egy törzstisztet küldött Eugén alkirályhoz közölve vele, hogy a honvédők az osztrák hadsereg integráns részét alkotják és minden kivégzett honvédő helyett két francia foglyot végeznének ki. Közben Nyúlon a foglyokat már a kivégzés helyére vitték, ahol az ítélet végrehajtására már két gárda-zászlóalj felsorakozott. Valószínűleg ugyanannak a gárdakapitánynak sikerült a kivégzést ismét elhalasztania újabb parancsig. Az alkirály kivégzést visszavonó rendelkezése meg is érkezett. A grazi katonákat ezt követően Franciaországba vitték. Fél évig tartották fogva őket Reims város közelében. 1810. január 13-én épségben visszaérhettek Grazba, ahol a város lakossága lelkesen fogadta őket. Sajnos a bátor magyar lány nevét nem sikerült kideríteni, amint ezt Hummel őrnagy, János főhercegnek tett jelentésében sajnálkozva jegyezte meg.

emlektabla-nyul-uj.JPG

Az esetet Otto Helfreid, a grazi helyőrségi múzeum munkatársa derítette ki. Fredl Wőber, Graz polgármestere ennek hatására levélben köszönte meg, hogy Nyúlon 2003. szeptember 27-én táblával megjelölt emlékhelyet avattak a grazi honvédek tiszteletére.

Most, a csata 200. évfordulóján (június 14-én, vasárnap 14 órakor) Nyúlon ismét nemzetközi megemlékezésre kerül sor a Vincellérsornál elhelyezett emléktábla közelében, melyre minden érdeklődőt szeretettel várnak.

A Nyúlon található emléktábla az alábbi módon közelíthető meg:

napoleoniemlektabla-helye.jpg

Nyúl, 2009. június 12-én

Szűcs Mihály, Varga Zoltán

 

Lépj kapcsolatba velünk

Hírlevélre való feliratkozás

Használati feltételek

Egyéb információk

Pályázati fejlesztések településünkön