Közlemények
Tanévnyitó Szülői értekezlet (2013. augusztus 01. csütörtök, 19:12)
Júniusi Gyerekhét! (2013. július 03. szerda, 12:01)
Nyári élet az Aranykapu Óvodában (2012. szeptember 03. hétfő, 21:42)
Képek a Nyuszi Bölcsőde építéséről (2011. július 06. szerda, 00:23)
Bölcsis ismerkedő (2011. máj. 11. szerda, 20:49)
Öko-projekt az Aranykapu Óvodában (2011. március 28. hétfő, 00:49)
Óvodai beiratás ás ovicsalogató (2011. március 22. kedd, 05:34)
TÁMOP 3.1.5. ÓVODA (2010. október 26. kedd, 22:00)
2008. máj. 30., péntek 11:19

Hegyközség

Írta: 
Értékelés:
(0 szavazat)
Hegyközség neve:

Pannonhalmi Borvidék Hegyközsége

Székhely: 9081 Győrújbarát, Liszt F. utca 9.
Hegyközség elnöke: Dr. Vaszari László, tel: 30/247-3582
Hegyközség hegybírója: Hangyál Balázs Tel: 30/756-8789
Hegyközségi tagok létszáma: 512 tag
Szőlőterület nagysága: 627 ha
Hegyközséghez tartozó települések: Nyalka, Pázmándfalu, Győrság, Pannonhalma, Ravazd, Écs, Nyúl, Győrújbarát, Győr-Ménfőcsanak, Győrszemere, Felpéc, Kajárpéc, Tényő


Fő szőlőfajták:

  • Olaszrizling
  • Tramini
  • Szürkebarát
  • Ottonel muskotály
  • Királyleányka
  • Leányka
  • Chardonnay
  • Cabernet Sauvignon
  • Kékfrankos
  • Cserszegi fűszeres
  • Zweigelt

Nyúl szőlőtermesztése és borkészítés történelme

A honfoglaláskor az írások szerint a pannonhalmi borvidék dombjai nagyobb részét szőlőművesek lakták. Anony- mus a vidékkel kapcsolatban feljegyzi „Árpád vezér és nemesei táborba szálának Szent Márton hegye mellett és Sabária forrásából mind ők, mind barmaik ivának, és a hegyre fölmenvén, s Pannónia földjének szépségét látván, fölötte örvendének.” A feltételezés, hogy a szent-mártoni hegyről eléjük táruló sokorói szőlők voltak azok, amit megpillantva Árpád és vezérei „fölötte örvendének”. Az államalapító István király hatalmas birtokokat adományozott az egyháznak.

Talán ennek köszönhetően maradt fenn ilyen sok írásos emlék a borvidékről. A legelső a pannonhalmi alapítólevél (1002), melyben található feljegyzés a szőlőről (a tized alá eső termények között első helyen szerepel) 1237-1240 között IV. Béla uradalma alatt nagymértékű összeírás végeztek. Az összeírást Albeus mester végezte Szent Márton monostor összes földjén. Ekkor a falunak harmadrésze volt az apátságé, 8 ház szőlőművesé. Nyúl községben a telepítéseket az apátság határozta meg. Nagy Lajos király 1378-ban a karthauzi szerzeteseknek adott szőlőbirtokokat.

A török a pannonhalmi várat 1594-ben foglalta el, majd többször cserélt gazdát. Ez időben egyre terjednek a fertőző betegségek, a lakosságnak egyetlen orvossága a bor. I. Ferdinánd felszólítására Várady Pál esztergomi érsek elrendeli, hogy minden pannonhalmi rendtag ebédnél egy pint bort kapjon. 1637-ig addig emelkedett a nyúli szőlőterület, hogy a királyi tiszttartó ezt mondta „Szent-Mártonnak elegendő szőlőhegye van.”XII. század elejére voltak olyan családok, akiknél 100-120 akó átlagtermést is elértek. 1712. április 18-án keletkezett hegylevél, a Szent-Mártonhoz tartozó szőlőhegyek hegymestereinek és szőlőgazdáinak kiadott utasításokat tartalmazta:

  • Aki a szőlőhegyen szitkozódik, veszekedik, verekedik, lop vagy más kárt tesz, a vétkek nagysága szerint 6-12 forintra büntetik.
  • A szőlőjét senki sem adhatja el az uraság tudta és értesítése nélkül.
  • A szőlőhegyen nem szabad marhát elereszteni, csak szüret alatt a saját birtokán.
  • A dézsmálás előtt szőlőt vagy bort eladni, máshová vinni tilos.
  • A szőlőben árnyékot adó fát tilos tartani.

1809. június 16-án a Győr ellen harcoló franciák a pincéket nagyon kifosztották, összesen 2500 akó bort vittek el, ekkor 1 akó bort 16-20 forintra becsültek. XIX. század második felében a szőlő- termesztésben és borászatban jelentős adat-felvételezés történt. Ez időben a borvidéken 4694 kataszteri hold szőlőterület volt, Nyúlon 528 kataszteri hold a legnagyobb szőlőterület a borvidéken, nagyon szabálytalan volt a metszés, mert 12-13 éves gyerekeket engedtek metszeni. A metszés csapra és csonkásra történt (így nevezték a 10-12 szemre meghagyott szőlővesszőket). A nagy terhelés és a trágyázás elhagyása miatt egy-két szőlőterület kiöregedett, tönkrement. Az úri osztály ez időben elkezdte a silány régi ültetvényeket kivágni. Kettő és fél lábnyira forgatják a talajt és a trágyázás is elindul.

1875-ben tört be hazánkba filoxéra. 1897-ben már a borvidék 30%-át elpusztította, 1500 kha-t. A filoxéra elleni védekezéssel került be a borvidékre az Otthelo, Noah, Elvira, Izabella. Az I. és II. világháború és az iparosodás hatására 1000 kh-ra esett vissza a terület nagysága a borvidéken. A nagyüzemi telepítések a borvidéken az 1960-as években kezdődtek el. Nyúlon az „Új élet MGTSZ 1964-1979 között 98 ha szőlőterületet ültetett el. 7/1990. (XII.25) FM számú rendelettel önálló borvidékké nyilvánították a termőhelyi adottságok, talaj, fekvés, fajtaösszetétel alapján. Az elnevezés Pannonhalma - Sokoróaljai Borvidék.

1997-ben a szőlőterület Nyúlon 78 ha. fajtaösszetétel 1997-ben Chasselas 10 ha, Ezerjó 0,5 ha, Kékfrankos 0,2 ha, Királyleányka 9 ha, Leányka 3 ha, Olaszrizling 18 ha, Ottonel muskotály 4 ha, Rizlingszilváni 17 ha, Tramini 15 ha, egyéb 3 ha. Napjainkban 60,5 ha szőlőterület, ebből termő 58 ha, nem termő 2,5 ha. 217 tag van a hegyközségben, a pincék összes tároló kapacitása 2168 hl.

Megjelent: 10699 alkalommal Utoljára frissítve: 2013. április 10., szerda 11:16

Lépj kapcsolatba velünk

Hírlevélre való feliratkozás

Használati feltételek

Egyéb információk

Pályázati fejlesztések településünkön