Közlemények
Tanévnyitó Szülői értekezlet (2013. augusztus 01. csütörtök, 19:12)
Júniusi Gyerekhét! (2013. július 03. szerda, 12:01)
Nyári élet az Aranykapu Óvodában (2012. szeptember 03. hétfő, 21:42)
Képek a Nyuszi Bölcsőde építéséről (2011. július 06. szerda, 00:23)
Bölcsis ismerkedő (2011. máj. 11. szerda, 20:49)
Öko-projekt az Aranykapu Óvodában (2011. március 28. hétfő, 00:49)
Óvodai beiratás ás ovicsalogató (2011. március 22. kedd, 05:34)
TÁMOP 3.1.5. ÓVODA (2010. október 26. kedd, 22:00)
2015. március 02., hétfő 20:05

Akikre büszkék vagyunk

DR. Csendes Béla

tanár, költő, könyvtáros

(1921–1996)

DRCSENDES.jpg

Nyúlon született, egesei gazdacsaládban. Kitűnően érettségizett a győri Bencés Gimnáziumban, magyar-latin szakos tanári diplomát szerzett a Pázmány Péter Tudományegyetemen. Egyesületi vezetőként már a háború vége előtt részt vett a haladó ifjúsági mozgalmakban, fölfigyeltek első verseire is. Hadifogsága és doktori vizsgája után kinevezték a Teleki Kollégium gondnokává. Politikai nézetei miatt 1948-ban letartóztatták, és egy koncepciós perben hat évre ítélték. Ebből egy évet töltött internálótáborokban, hármat recski kényszermunkán, kettőt pedig a váci börtönben.

1954-es szabadulása után nem kapott tanári állást, búcsút mondott a versírásnak is. Alkalmi munkákat követően műszaki könyvtárosi álláshoz jutott a fővárosban, és megszerezte a szakirányú egyetemi végzettséget (is). Munkájában két évtized alatt szaktekintély lett, amihez hozzájárult több kötet tanulmánya a tudományos tájékoztatásról.

1981-es nyugdíjazása után Pesten és Nyúlon élt, visszatért a költészethez is. Versei megjelentek hazai és külföldi folyóiratokban, lapokban, kötetekbe rendezve pedig az alábbi címek alatt kerültek kiadásra:

Bárány Péter Tamás (1991)

Ráadás a maradékból (1995)

                                       Aszú és áfonya (1995)

Nyúzottan darócban (1996)

A nemes lelkű, többre tekintő költő írásai egyrészt formálódó filozófiai rendszerének klasszikus formát öltő építőkövei, másrészt egy moralizáló, igazságkereső ember vívódásait tárják az olvasó elé.

Végső megnyugvásra a nyúli temetőben talált. Sírjánál egykori gimnáziumának jeles bencés író-költő tanára, Békés Gellért búcsúztatta.

   DOMONKOS ISTVÁN

     plébános, író

     (1862-1923)

domonkos.jpg

Családja Ászárról származott. Édesapját, Domonkos Ferencet, aki kocsmáros volt Ászáron, már 2 éves korában elvesztette. Édesanyja Retzer Katalin a híres színésznőnek, Jászai Marinak volt a keresztanyja. Domonkos István 1862. augusztus 19-én született Győrben. Fiatal éveit édesanyja és két nővére Mária és Katalin körében élte le. Iskoláit Győrben a bencéseknél kezdte, ahol 6 évet járt, már itt kezdett írogatni. Később a zirci cisztercitákhoz ment, de a rendből betegsége miatt hamarosan elbocsátották, végül a gimnáziumot Nagyszombatban fejezte be. Innen Pozsonyba ment jogot tanulni, de miután ezt idegennek érezte, ezért Győrbe belépett a szemináriumba. 1889-ben szentelték pappá. Káplánként 2 évet töltött Mihályiban és Bágyogon, majd plébános helyettes lett Rábatamásiban. 1895-től plébánosnak nevezik ki Dörben, itt jelenik meg egy verseskötete és két prózai műve. Itt fedezi fel a népnyelv szépségeire is. Írásművészete akkor teljesedett ki, amikor 1905-ben Nyúlra helyezik. Könyveiben a szegények és öregek egy-egy jellegzetes képviselőjének sorsát, életét örökíti meg. „Szerettem azokat, akikről írtam” vallotta egyik művében. Kedvelt műfaja volt az elbeszélés. A barázdák a földön és Az én híveim című könyvében nyúli élményeit dolgozza fel. 1909-ben írta a Testvéreket, 1914-benpedig az Atyámfiai-t. Szívesen utazgatott, szinte egész Európát bejárta. Volt pl. Német-, Francia- és Olaszországban, de Finnországot és Oroszországot is felkereste. 1912-ben járt először a Szentföldön, akkor nyúliakat is vitt magával, 1914-ben, a háború kitörésekor egy budai ferences által szervezett zarándoklattal újra a Szentföldre látogat. Ottani emlékeiről szól a Szentföldi zarándokút, mely 1915-ben jelent meg. A háború alatt 1917-ben született munkái a Muszka pipa és A kard joga és a többiek. Írása Gárdonyi, Tömörkény, Móra és Mikszáth köteteinek hangulatát idézi. Alakjairól a nyelv eszközeivel részletes rajzot készít. Történeteinek központja a sok, baj, csapás, szenvedés (filoxéravész, kivándorlás, gyári munka). Ezekből leginkább a beletörődést tekinti megoldásnak. Szemléletében a falu a jó, az idillien szép. Gyakran él a hasonlat és a párhuzamba állítás eszközeivel. Írásaiban sokszor előfordul, hogy szereplőinek személyiségjegyeit hosszasan bíbelődve mutatja be. Szívesen használja a népnyelvi fordulatokat. Érdekes, hogy amíg a jellemrajzok ábrázolása nála nagyon részletes, addig a tájrajzra nem fordít gondot, történeteiben inkább a mese rövidül meg, válik vázlatossá. Műveibe változatos módon vezeti be az olvasót. Egy kritikusa szerint „írásai rajzok köré novellákba sűrített regények”. Zarándokútjairól készült művei útirajzok, melyekben fölényes művelődéstörténeti tájékozottsággal szívesen és könnyedén mesél, ugyanakkor keményen bírálja az ottani viszonyokat.
  1. Nyúlon ételmérgezésben. Lelkigyakorlatról tért haza, közben a komáromi állomáson romlott húst fogyasztott. Győrben a nádorvárosi temetőben családi kriptában nyugszik közel a ravatalozóhoz, annak is a háta mögött. Nyúlon az Alsó-Héma területén levő emeletes ház (Domonkos villa más néven Róka-ház) őrzi emlékét, mely ma is rokonai birtokában áll és ahol egykor szívesen tartózkodott.

                                                                                                                                       (Ábrahám Imre írása alapján összeállította: Szűcs Mihály)

KITÜNTETETTJEINK

ÉVEK, KITÜNTETETTEK

KITÜNTETÉSI FOKOZATOK

1999-ben

 

Szűcs Alajos

„Nyúl Községért” kitüntető cím

Bakonyi István

„Nyúl Községért” kitüntető cím

Horváth Imréné

 „Nyúl Község Szolgálatáért” kitüntető cím

2000-ben

„Nyúl Községért” kitüntető cím

Szűcs Alajosné

„Nyúl Községért” kitüntető cím

2001-ben

 

Józsa Károly

„Nyúl Községért” kitüntető cím

2002-ben

 

Ábrahám Béla

„Nyúl Községért” kitüntető cím

Gál Dezsőné

„Nyúl Községért” kitüntető cím

2003-ban

 

Varsics Jánosné

„Nyúl Községért” kitüntető cím

2004-ben

 
 Dr. Nánai László

„Nyúl Község Díszpolgára” kitüntető cím

Berki Istvánné

„Nyúl Községért” kitüntető cím

Szabó Lászlóné

„Nyúl Községért” kitüntető cím

Váczi Ernőné

„Nyúl Községért” kitüntető cím

2005-ben

 

Ősz Imréné

„Nyúl Községért” kitüntető cím

Hargitai Gusztáv

„Nyúl Községért” kitüntető cím

2006-ban

 

Józsa Károly

„Nyúl Község Díszpolgára” kitüntető cím

Horváth Norbert

„Nyúl Községért” kitüntető cím

2007-ben

 
 Dr. Ábrahám Imre

„Nyúl Községért” kitüntető cím

2008-ban

 

Soós Lajos

„Nyúl Község Díszpolgára” kitüntető cím

 Dr. Csizmadia József

„Nyúl Községért” kitüntető cím

Szabó Imre

„Nyúl Községért” kitüntető cím

2009-ben

 

Géberné Gombás Márta

„Nyúl Községért” kitüntető cím

2010-ben

 

Simon Frigyesné

„Nyúl Községért” kitüntető cím

2012-ben

 

Józsa Csabáné

„Nyúl Községért” kitüntető cím

2013-ban

 

Szabó Imre

„Nyúl Község Díszpolgára” kitüntető cím

Braunné Barta Katalin

„Nyúl Községért” kitüntető cím

2014-ben

 

Albert Levente

„Nyúl Községért” kitüntető cím

 2015-ben  
Győriné Csendes Gyöngyi „Nyúl Községért” Kitüntető Cím

 

Megjelent: 5183 alkalommal Utoljára frissítve: 2016. január 05., kedd 16:18
Tovább a kategóriában: Kiadványok a községről »

Lépj kapcsolatba velünk

Hírlevélre való feliratkozás

Használati feltételek

Egyéb információk

Pályázati fejlesztések településünkön