Közlemények
Tanévnyitó Szülői értekezlet (2013. augusztus 01. csütörtök, 19:12)
Júniusi Gyerekhét! (2013. július 03. szerda, 12:01)
Nyári élet az Aranykapu Óvodában (2012. szeptember 03. hétfő, 21:42)
Képek a Nyuszi Bölcsőde építéséről (2011. július 06. szerda, 00:23)
Bölcsis ismerkedő (2011. máj. 11. szerda, 20:49)
Öko-projekt az Aranykapu Óvodában (2011. március 28. hétfő, 00:49)
Óvodai beiratás ás ovicsalogató (2011. március 22. kedd, 05:34)
TÁMOP 3.1.5. ÓVODA (2010. október 26. kedd, 22:00)
Hiba
  • JUser: :_load: Nem tölthető be a következő azonosítószámú felhasználó: 46
Nyúl településről röviden - Nyúl Község Információs Weboldala
Településről

Településről (11)

2008. máj. 30., péntek 08:32

Alpolgármester

Írta:

Raff János

9082 Nyúl, Kossuth Lajos u. 46.
tel.: 96/540-250

2008. máj. 20., kedd 10:03

Intézmények

Írta:

Intézmények

A lakosság körében a közép- és felsőfokú intézményekben végzettek száma magas, akik a legmodernebb technika alkalmazására is képesek. A községben az aktív korúak száma 60%, és ennek mintegy 50%-a közép- és felsőfokú végzettséggel rendelkezik.

2005 augusztusában címzett támo- gatás segítségével felépült új óvoda-konyha-étterem együttes és Phare pályázati támogatással részben felú- jított, nyelvi laborral, számítástechnika- teremmel, valamint előadóval kibővített iskola várja a gyermekeket. Bárki igénybe veheti a legmodernebb eszközökkel felszerelt, és az előbb említett Phare pályázatnak köszönhetően kialakított új teleház szolgáltatásait. Hétfő és csütörtök délután folyamatosan gyarapodó állományú könyvtárban kölcsönözhetnek könyveket a falu lakói, de az egészségügyi szolgáltatások is magas színvonalúak.

A községben sok egyházi műemlék, nevezetesség található, melyeket a községbe látogatóknak mindenképpen érdemes felkeresni. A faluban a közbiztonságra a pannonhalmi központú rendőrség körzeti megbízottal és helyi polgárőrség felügyel. A részletek eléréséhez kattintson a bal oldali hivatkozások valamelyikére.

2008. máj. 30., péntek 08:33

Jegyző

Írta:

Takács Lajos Tibor

Polgármesteri Hivatal vezetője
9082 Nyúl,
Kossuth Lajos u. 46.
e-mail: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
">Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
tel.: 96/540-251

2014. július 01., kedd 10:12

A Településről

Írta:

Nyúl Település légi felvétele

Nyúl 4 300 lakosával Győr-Moson-Sopron megye 2. legnépesebb községe. A Győri járásában Győr és Pannonhalma város között fekszik a 82-es főútvonal mellett, de közúton Győrújbarát felől, vasúton pedig Győr és Veszprém irányából is megközelíthető.

Településünk a bronzkor óta lakott hely, legkorábbi írásos említéseivel (NULU, NUUL) márelső királyaink idejében (1037 és 1086)találkozhatunk. A középkorban a területén fekvő 3 síksági és 2 hegyközség az átvonuló és hódító seregektől sokat szenvedett. Lakosságuk főleg az egyházi kézben levő szőlőterületek műveléséből, valamint gyümölcs- és gabonatermesztésből élt. Összeolvadásuk 1885 és 1940 között ment végbe. A25 km2-en elterülő község észak felé a Kisalföldlapályára tekint, DNY-on pedig a nálunk legmagasabb pontját elérő (317 m)Sokorói-halomvidék3 párhuzamos dombsorára támaszkodik. A dombhátak (pl. a kilátóval megemelt 313 m-es Lila) remek körpanorámát kínálnak. Az erdőhatár alatti dombokonezer éves szőlőkultúra díszlik. A nádfedeles, döngölt falú, száz évnél idősebb házak bár nagyon megfogyatkozva, de máig fellelhetők a községben.

Alöszmélyutak falában hangulatos pincék sorakoznak. A meredek löszfalakban több helyen színpompás tollazatúgyurgyalagoktanyáznak. A község féltett növényszépsége a leánykökörcsin, a domboldalakon pedig helyenként védettkosborok ésmás növényritkaságokdíszlenek. A hegyi rész igazi látványosságai a gátakkal megzabolázotthatalmas vízmosások. Ezek közül is a legnagyobb, a 630 méter hosszú és helyenként 20-30 méter mély„Szurdik",mely több mint 150 év óta formálódik és egy dombgerinc átvágásának következményeként jött létre.

A 98 %-banmagyar lakosság zöme (55%-a) ugyan aszolgáltatásokból él, és sokan dolgoznak a közeli Győripari üzemeiben is (45%), de mégsem csupán a népesség 5%-a él mezőgazdaságból, hiszen fő foglalkozásától függetlenül a legtöbb családnak van kisebb nagyobb földterülete, kertje vagy szőlője a hegyben.              A munkavállalók 77%-a napontaingázó, bejáró dolgozó, de jelentős ahelyi vállalkozókszáma is.

A községinfrastrukturális ellátottsága csaknemteljes körű. Az egészségügyi ellátást 2 háziorvos, üzemorvos, gyermekorvos, fogorvos, védőnői szolgálat, állatorvos és a gyógyszertár teszi teljessé.Új bölcsőde és óvoda, felújított iskola várja a gyermekeket, a kultúrélet rendezvényeinek a faluház és az iskola ad otthont, az internet-eléréstkábel TV-hálózat és ateleház is segíti. Postahivatal, takarékszövetkezet, több kisebb-nagyobb bolt áll a lakosság rendelkezésére. A közbiztonság megteremtésén a rendőrség és a helyipolgárőrségfáradozik. A növekvő idegenforgalom étkezési, szállás és szórakozási igényeit különböző szintű vendégházak, fogadók, csárdák és a borúttá szerveződött pincetulajdonosok biztosítják. A község civil szervezeteinek a közösségi ház ad otthont.

Bár a községet az országoszöld és a piros turistajelzés is érinti, főbb idegenforgalmi értékeinek megismerését leginkább mégis a településsaját túraútvonalai   biztosítják. A 11 km-es Kökörcsin-körút a Fellner Jakab típusterve nyomán készített ésDorfmeister Istvánfreskóival díszítettbarokk templom (1774-78) mellől indul és aMária-szobor(1686) érintésével aSzurdikon át vezet fel a hegybe, ahol aSzent Donát-kápolnán(1710)kívül felkeresi a legszebb kilátópontokat és a Nyúlra annyira jellemző löszmélyutakpincesorait is, de anéprajzi értékek(régi nádas- és présházak, egykori partlakások, kemencék), sőt a helyitörténelmi és irodalmi emlékek sem maradnak ki. A körutat madarakról elnevezett leágazások bontják szakaszokra.

A13 km-es Nyúli Keresztút , mely a község területén levő 14 nemrég felújított út menti feszületet kapcsolja 14 stációs keresztúttá, főleg a vallási turizmus céljait szolgálja. Teszi mindeztúgy, hogy közben nem mond le a tájban rejlő előbb felsorolt turisztikai látnivalókról sem, bár útvonala 90%-ban eltér a Kökörcsin-körútétól. Ha kell, több részletben is végigjárható, a buszközlekedéshez jól illeszthető. Pihenőhelyei jól kiépítettek.

 

Szűcs Mihály

terkepmercevel3

nyul-domborzat k 

 
Nagyobb térképre váltás
2008. máj. 30., péntek 11:19

Hegyközség

Írta:
Hegyközség neve:

Pannonhalmi Borvidék Hegyközsége

Székhely: 9081 Győrújbarát, Liszt F. utca 9.
Hegyközség elnöke: Dr. Vaszari László, tel: 30/247-3582
Hegyközség hegybírója: Hangyál Balázs Tel: 30/756-8789
Hegyközségi tagok létszáma: 512 tag
Szőlőterület nagysága: 627 ha
Hegyközséghez tartozó települések: Nyalka, Pázmándfalu, Győrság, Pannonhalma, Ravazd, Écs, Nyúl, Győrújbarát, Győr-Ménfőcsanak, Győrszemere, Felpéc, Kajárpéc, Tényő


Fő szőlőfajták:

  • Olaszrizling
  • Tramini
  • Szürkebarát
  • Ottonel muskotály
  • Királyleányka
  • Leányka
  • Chardonnay
  • Cabernet Sauvignon
  • Kékfrankos
  • Cserszegi fűszeres
  • Zweigelt

Nyúl szőlőtermesztése és borkészítés történelme

A honfoglaláskor az írások szerint a pannonhalmi borvidék dombjai nagyobb részét szőlőművesek lakták. Anony- mus a vidékkel kapcsolatban feljegyzi „Árpád vezér és nemesei táborba szálának Szent Márton hegye mellett és Sabária forrásából mind ők, mind barmaik ivának, és a hegyre fölmenvén, s Pannónia földjének szépségét látván, fölötte örvendének.” A feltételezés, hogy a szent-mártoni hegyről eléjük táruló sokorói szőlők voltak azok, amit megpillantva Árpád és vezérei „fölötte örvendének”. Az államalapító István király hatalmas birtokokat adományozott az egyháznak.

2008. máj. 30., péntek 11:22

Gyermekvédelem

Írta:

Győrújbarát Mikrotérség Gyermekjóléti Szolgáltatást Ellátó Intézmény Nyúli Irodája


Cím: 9082 Nyúl, Kossuth L. u. 46. (Polgármesteri Hivatal)
Tel.: 96/540 - 258   /
20/922 57 32

Ügyfélfogadás:
Hétfő: 1200 - 1600
Kedd: 800 - 1100
Szerda: 800 - 1200
Csütörtök: 1200 - 1600
Péntek: 800 - 1100

Családgondozó: Farkasné Varga Melinda

2008. június 25., szerda 07:39

Rendezési Terv

Írta:
Tisztelt Érdeklődő!

A Rendezési terv letölthető az alábbi linken!

Rendezési terv (27.97 MB)   A file PDF Formátumban található, ezért Acrobat Reader Program  szükséges a terv megtekintésére!

2009. március 15., vasárnap 23:27

A Kökörcsin-körút és leágazásai

Írta:

panorama1.jpg

Nyúl község saját túraútjai

A "Kökörcsin-körút" és leágazásai

Szeretettel köszöntjük 4000 lakosú, évezredes múltú községünkben, Nyúlon. Önkormányzatunk saját, településen belüli turistautak kijelölésével és azok bemutatásával szeretné a helyi idegenforgalmat népszerűsíteni, a speciálisan nyúli látnivalókra felhívni az Önök figyelmét és kiadványainkkal, túraútvonal javaslatainkkal segíteni vendégeinknek az itteni eligazodásban. Kérjük tehát, tartson velünk!

Az alábbiakat azonban kérjük vegye figyelembe:
  • A túraút még nincs felfestve, senki se keresse a terepen az eligazító táblákat, jeleket, nyilakat, szimbólumokat, kilátótornyokat, pihenőpadokat, stb. Megvalósítása pályázati pénzek felhasználásával folyamatosan zajlik!
  • A Kökörcsin-körút Nyúl község szinte minden fontosabb látnivalóját felöleli, érdemes tehát annak ellenére követni, hogy a jelrendszere még nem készült el.
  • A madarakról elnevezett leágazások lehetőségek a 11 km-es körút megszakítására, visszatérésre a kiindulási ponthoz, vagy valamelyik buszmegállóhoz, parkolóhoz azok számára, akik elfáradtak vagy nincs elég idejük a körút végigjárására.
  • A leírást nem tekintjük véglegesnek és teljesnek. Kiegészítésére, pontosítására, javítására várjuk az olvasók jobbító szándékú kritikáját, építő javaslatait mind tartalmi vonatkozásban, (Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail címre, Szűcs Mihály részére) mind formai, internetes megjelenítés dolgában (Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail címre, Varga Zoltán részére)
  • A térképek rákattintással bizonyos méretarányig nagyíthatók.
Kérünk minden községünkben túrázót, aki felhasználta munkánkat, elismerő vagy kritikus észrevételeikkel segítsék tevékenységünket, hogy minél használhatóbb turisztikai kalauz állhasson a Nyúl községet járók rendelkezésére!
 

kokorcsin-korut-k.jpg

A Nyúl községből induló turistautak talán legfontosabb kiindulópontja a templom melletti buszmegálló. A községházával szembeni park oldalánál száll le a hozzánk érkező utazó.

nyul-kozseg-turautjai-k.jpg

Végig a KÖKÖRCSIN KÖRÚTON
kokorcsin.jpg Templom - Mária-szobor - Szurdik - Madarász u. - Zsidó-domb - Torkos út - Vaskapu - Szekér út - Berek - Pojt - Kőhányás - Rigós - Szili-horog - Gerha - Incső - Vízmű 10940 méter
 
templom.jpg Az első, ami rögtön észre veteti magát, az a római katolikus templom nemrég kívül-belül szépen felújított barokk épülete. Hazánk sok-sok barokk temploma közül a nyúli két nevezetessége miatt is megérdemli, hogy itt kezdve településnéző sétánkat feltétlenül felkeressük. A 35 méter magas épületet Fellner Jakab tervei szerint emelték 1769-76 között a késői barokk lehiggadt stílusában Mária Terézia magánpénztárából. A felszentelésre a császárnő egy 1750-ből származó szép kelyhet és egy olyan ereklyetartót küldött ajándékba, amely Krisztus keresztjének egy kis darabkáját őrzi. Mindkét ajándék az uralkodó hitelesítő kísérőlevelével együtt mind a mai napig megvan.
1785 őszén Szili János, szombathelyi püspök, a templom kegyura Dorfmeister Istvánt, az akkori idők második leghíresebb hazai festőjét kérte fel a templom freskóinak elkészítésére. A művész 1786 tavaszán 2 hónap alatt készült el a freskókkal, de a főoltárt, a szószéket és a padokat is Dorfmeister tervezte. A főoltár 2,5x5 méteres képe az ó- és újszövetség főbb személyeinek ábrázolásával a „Mindenszentek" bemutatására vállalkozik, a mellékoltár képe pedig Krisztust ábrázolja a keresztfán. A főoltár fölötti freskón Szent István első vértanú megdicsőülése, a mennyezeti képen pedig Szűz Mária megkoronázása látható.
A sekrestye felőli oldalfalon Szent Norbert látomása, a vele szembeni oldalon pedig Szent Norbert diadalának 5,5 x 2,5 méteres freskója díszíti a templomot.
A stációképek 200 évvel későbbiek, Samodai József munkái.
A 2005-től 2007-ig tartó teljes körű tatarozás-renoválás-restaurálás során sikeresen szigetelték a felázott falakat és megújult az orgona is.
fooltar-kepe.jpg  

nyul-falukozpont-k.jpg

Ha a templomból kilépve a hegy felé tekintünk, a község megújult faluközpontja, a négyzet alakú Szent István tér tárul elénk. Balra tőlünk a községháza emeletes épülete valamint az óvoda új épületszárnya magasodik, szemben velünk az orvosi rendelőket is magába foglaló faluház látható, jobbra pedig, az út túloldalán a posta és a plébánia zárja a négyszöget.
haborus-emlekmu.jpg   tortenelmi-emlekoszlop.jpg
 
A tér egyre inkább kezd történelmi jelleget ölteni. A múltra először a templom bejáratával szembeni első és második világháborús emlékhely figyelmeztet, ahol a község hősi halottainak hosszú névsora előtt tiszteleghetünk. Továbbmenve a községház oldalába süllyesztve Szent István fejszobrát láthatjuk, a tér közepén pedig a 2005-ben felállított történelmi emlékoszlop faragott kopjafája hívja fel magára figyelmünket. Az oszlopon túl a faluház előtt a millenniumi kettőskereszt kapott helyet.
A térről elindulva nézelődésünket érdemes a plébániánál kezdeni.
A plébánia főút felé tekintő falán a Szent István Akadémia által készíttetett márványtábla állít emléket Domonkos Istvánnak (1862-1923), aki kora megbecsült prózaírója volt. Ő a község plébánosaként 1905-től 1923-ig tevékenykedett Nyúlon.
domonkos-istvan.jpg domonkos-istvan-emlektabla.jpg
 
Ha az autóbuszmegállótól a hegy felé vezető Jókai utcában a zöld turistajelzést követjük, balra hamarosan a Pilinszky János nevét viselő általános iskola mellett haladunk el, jobbra pedig a község sportlétesítményei tárulnak elénk. A közút gátszerű magaslaton fut, míg a vele balra párhuzamos járda lenn a házsor (Jókai u.) mellett. A templomtól mintegy 960 méter megtétele után érjük el a hegy lábát. Négyes útkereszteződésbe érünk. Utunkat a Táncsics M. utca keresztezi. Egy köves árok hídján átkelve mi a hegy felé menő, az árkot jobbról szegélyező utat követjük majd. Mielőtt azonban befordulnánk a Szurdik irányába, vessünk egy pillantást az útkereszteződésnél álló hatalmas, védett vadgesztenyefa oltalmában megbúvó szoborra is.
maria-szobor.jpg Az alacsony fakerítéssel védett, virágokkal körülültetett, 70 cm-es talapzaton 2 méteres korinthoszi oszlop áll, tetején Mária karján gyermekével szoborral. Fején a jellegzetes koronával. A talapzaton két évszám olvasható (1686 és 1701) egy címer és egy monogram (BM) társaságában. Valószínűleg a szobrot Bubnich Mátyás győri kanonok állíttatta a török kiűzése emlékére. ( A töröktől a környék, így községünk is a középkorban sokat szenvedett) A helyi hagyomány szerint viszont az alkotás fogadalmi-engesztelő szobor abból az időből, amikor a kuruc-labanc háborúskodások idején a Heister generális vezette rácok felégették a falut büntetésül azért, mert Nyúl község népe a kurucok oldalán harcolt. Akármelyik állítás igaz, tény az, hogy ez a szobor a legrégebbi emberi alkotás, amely községünkben fennmaradt. Legutóbbi felújítására 1994 őszén került sor.

nyul-kozseg-turautjai-1-k.jpg

szurdik-regi-kep.jpg A barokk templom mellett a község másik híres látnivalója a helyi „í"-ző tájszólással „Szurdik"néven emlegetett óriás-vízmosás éppen itt, a Mária-szobornál ér véget. A 650 méter hosszú képződmény a Héma-tető dombélét merőlegesen átvágva 40-60 méter széles, helyenként 20-30 méter mély vízmosást jelent. A domb felső és alsó pontja közti szintkülönbség 50 méter. A vízmosást először az 1840-es katonai térképeken jelölték Sárkánylik néven.
szurdik-hossz-szelveny.jpg
Kialakulása tehát mintegy 150-200 évvel ezelőtt kezdődhetett, amikor a török távozása után a távolabbról betelepülők miatt megszaporodó lakosság a megélhetésüket jelentő szőlőterületek növelése érdekében az erdőket mindinkább kiirtotta, utat nyitva így a felszínt pusztító eróziónak. A vízügyi szakemberek szerint a felsőbb utcák (Cinege, Berek, Vaskapu, Madarász utca) mintegy 2 km2-es vízgyűjtőjéről 20 perc alatt ért ide az 1 méternél magasabban hömpölygő, másodpercenként 4-5 méteres sebességű lösztől szőke áradat, amely akár 20 köbméter vizet is szállíthatott másodpercenként! A lerohanó víz a felsőbb utcákat mélyutakká változtatta, majd a Héma utcán végigszáguldva az ottani házakat rendszeresen elárasztotta. Ezért az ott élők panaszának enyhítésére valamikor az 1800-as évek derekán a Héma-tető alacsony vízválasztóját átvágták és a lezúduló víztömeget a túloldali vízmosás mélyútját is felhasználva a falu felé terelték.
szurdik-kepek.jpg
A meggondolatlan emberi beavatkozás következtében a Szurdik pár évtized alatt félelmetes vízmosássá szélesdett és mélyült, miközben a belőle elhordott löszös földtömeg komoly gondokat okozva a síkságra települt falu házainak gyors feltöltését eredményezte.
szurdik-kialakulas-1.jpg szurdik-kialakulas-4.jpg
szurdik-kialakulas-2.jpg szurdik-kialakulas-5.jpg
szurdik-kialakulas-3.jpg szurdik-kialakulas-6.jpg
(Nagyszüleinktől tudjuk, hogy a nyúli templomba egykor lépcsőn kellett felmenni, ma kövezete a környező térszintnél alacsonyabb.) Végül a sokasodó panaszok orvoslására a falut gáttal védték meg a Szurdik felől rájuk zúduló hordaléktól. (E gát tetején fut ma a Jókai utca forgalma.) A vízmosásból alárohanó, hegylábhoz érkező vizet így északra, a Kis-Pándzsa felé, irányították. A vízmosás további szélesedésének és mélyülésének fékezésére a Szurdikba hatalmas kőgátakat építettek. 1936-ban, 1954-ben majd 1960-ban, végül 1980-ban került sor nagyobb gátépítésekre. S bár 1959-ben egy hatalmas eső után még gátszakadásra is volt példa, a 10 új gát hatására végre megállt a vízmosás további növekedése és megindult a feltöltődés és a lassú befásodás. A szabályozások során kapott helyet a hegybe felvivő aszfaltozott út is a partfalba kialakított nyomvonalon. Itt vezet fel a zöld turistajelzés is, melyet az autóbuszról leszállva mindeddig követtünk.
szurdik-gat.jpg szurdik-kubik.jpg
 
 
Ma a Szurdik a Fertő-Hansági NP-hoz tartozó természetvédelmi terület, mely sajátos geológiai látványosság, feltárva az egykor itt hullámzó Pannon-tenger üledékrétegeit és a jégkorszak hulló porából lerakódott lösztakarót. Meredek fala nemcsak a partlakó madaraknak ad védett élőhelyet, de nevezetes pincék kialakítására is csábította őseinket. Nyúl leghíresebb pincéje, a Sárkánylik pl. a nyúli borút fontos állomása.
A Sárkánylik termetes, U alakban kimélyített pincéje állítólag legalább 500 éves. Egykoron dézsma-pinceként szerepelt, vagyis ide gyűjtötték a hegyközség egyházi birtokosai a beszolgáltatott tizedet. Érdemes látogatást tenni e föld alatti világba! Hatalmas, több ezer literes fahordókban érlelik, őrzik Lengyelék, a jelenlegi tulajdonosok a hegy nemes nedveit. (Nyitvatartásos vásárlási lehetőség, szíves invitálás várja a megfáradt vándort e helyen.)
sarkanylik-1.jpg sarkanylik-2.jpg
 
A Szurdikból felérve négyes útkereszteződéshez érünk. Balra a Szurdik hídján át a Héma utca felé kanyarodik az út. (A hídon túl néhány kocsi számára elegendő parkolási lehetőség van.) A Héma 1 km hosszú utca, mely az előhegyet (Hématető) választja el a második dombsor itt felmagasodó tagjától (Cseh-hegy).
Az útkereszteződésben középen a Szurdik folytatásaként a Kápolna utcába juthatunk. Mivel hegyet végig járó túrautunkon ezen az utcán jövünk majd visszafelé, ezért erről később lesz szó.

nyul-kozseg-turautjai-2-k.jpg

A kereszteződés jobb felé kanyarodó ága a Madarász utca. Ezen folytatjuk tovább utunkat. Ez az utca lényegében a Héma folytatása. Jobbra tőlünk a Bent nevű dombvonulat magasodik. Tetején magán-csillagvizsgáló kupoláját fedezhetjük fel. Balra a Zsidó-domb emelkedik ki. Mindkét dombon nyaralók, hétvégi házak tarka sokasága figyelmeztet bennünket, hogy itt már az üdülőövezet területén járunk. A Bent dombhátán utcává sűrűsödő házak elnevezése árulkodó. „Panoráma utca" hirdeti a Madarász utcából felkanyarodó faragott utcatábla. A mintegy 750 m-es Madarász utca középső és felső szakasza löszmélyút. A hegyből lezúduló víz alakította, formálta ilyenné.
kemence.jpg Balra egy ördögcérnával befutott partfal oldalában kenyérsütő kemencét pillanthatunk meg. Nyúlon korábban elterjedt szokás volt a kemencéket partfalba mélyíteni. Mára sajnos csak egy-kettő maradt meg közülük mutatóba.
Tovább menve magasodik a partfal. Érdemes fel-felpillantani, mert jobboldalt különleges látványban lehet részünk. A lecsöngő ördögcérnahajtások közül ablak kukucskál ki a partfalból. Pincére nem szokás ablakot nyitni, itt sem arról van szó! A meredek löszfal mögött egykori partlakás rejtőzik. Persze ma már csak kevesen tudják, mi az a partlakás! A XIX. század végére rohamosan megnőtt a község lakosságának száma. Akkortájt családonként 8-10 gyermek nem volt ritka. Ennyi gyereket kiházasítani, lakáshoz juttatni viszont nem volt könnyű dolog. Különösen akkor nem, amikor 1888 után a filoxéravész idején a szőlőből, boreladásból élő hegyi lakosság egy csapásra elszegényedett. Kényszermegoldásként sokan az Amerikába való kivándorlást választották, míg mások a partfalakba vájt pinceszerű lakásokba költöztek. Ezek télen melegek, nyáron hűvösek maradtak ugyan, de a rosszul szellőző, dohos környezetben tombolt a „morvus hungaricus", sűrűn szedte áldozatait a tüdőbaj. A partlakások falát szépen fehérre meszelték, a maguk módján még be is bútorozták. A konyhai füstöt a felszínre vezetett szellőző járatokon át engedték ki, de azért minden bizonnyal jutott belőle a bent lakóknak is... A partlakások többsége a két világháború közti időben vált lakatlanná, de egy itt élő idős őslakó elbeszéléséből tudjuk, hogy tán ez lehetett az utolsó, mert még az 1950-es években is laktak itt szegény sorsú emberek... A hegyközség más részein pl. a Rigósban is voltak partlakások, mára azonban vagy betemették, vagy pincévé alakították valamennyit. A valamikor itt élők leszármazottai mindent elkövettek, hogy a szégyenteljes múlt emlékeit végérvényesen eltüntessék, unokáik emlékéből örökre kitöröljék a nyomorúság tanúbizonyítékait...
partlakas-ablak.jpg partlakas-belul.jpg
horgany-fele-haz.jpg Pár méterre az utolsó partlakástól baloldalon azt is szemügyre vehetjük, hogy milyen volt elődeink igazi hajléka. A Horgány-féle ház ugyanis szinte teljes épségben maradt meg.
A nádfedeles tömésfalú öreg épület meglepően jó állapotban vészelt át több mint 100 évet.
Nyúlon csak kevés maradt meg közülük. Többnyire az 1880-as években épültek, de Écsen találtak 1848 előttit is! Kalapos kéménye, búbos kemencéje ritkaságszámba megy...
A Madarász utca vége felé (nemsokára) kiépített parkoló és pihenőhely csábít bennünket néhány perces letelepedésre. Célszerű ezt kihasználni, mert a pihenőhely után balra fordulva meglehetősen meredek út visz fel a Zsidó-domb tetejére, melyet vasúti sínek egykori talpazataként használt betongyámokkal tettek kocsik számára is járhatóvá. Feljebb nyaralók sorakoznak. Az erős kaptatón már csak a szusszanás ürügyén is, érdemes néhányszor megállni és hátra nézve gyönyörködni az egyre szélesebbre tárulkozó látóhatárba. zsido-dombra-ut.jpg 

Ha a Bent tetején húzódó utcát Panoráma utcának nevezték, akkor ezt Messzelátó utcának lenne érdemes elkeresztelni. Különösen a 241 méteres Zsidó-domb tetejéről nyílik remek kilátás a Győrtől Pannonhalmáig szétnyíló látószögben. Tiszta időben nemcsak Nyúl község utcáira, de a távolabbi községekre is szépen rálátni. A Gerecséig terjedő síkság messzeségein szabadon fut a szem a ködlő távlatok felé. Hátat fordítva a kilátót hordozó Lila és az URH antennával megemelt Hegyes-magas jelöli ki a látóhatár felső vonalát. Innen dél felé végigtekintve az erdős 280 méteres gerincen a Kőhányás és a Szent Pál-hegy egyenletes vonulatán fut a tekintet a távolba vesző écsi és ravazdi magaslatokig. Közvetlen alattunk a Vaskapu, balra a Kápolna utca, és a Cinege völgyei engednek betekintést, távolabb pedig a Cseh-hegy a Gerha és a Pillis emelkedik ki a nyúli dombok közül.

Ez a pompás nézelődőhely mindenképpen megérdemelne egy kilátót.
zsido-domb-kilatas.jpg
 
loszmelyut.jpg A Zsidó-domb gerincén 750 m-es földút halad végig, mely egyenletesen DK-felé tartva ér le a Vaskapuba, de annak Kápolna utcába való torkolata előtt ez a földút már fokozatosan mélyül. Ezt a hangulatos löszmélyutat a helybeliek Torkos útnak nevezik. Nevét onnan kapta, hogy a „mindenki cseresznyefája" mellett vezetett el... A mélyútban nyáron kellemes sétálni. A felül összezáruló akáclombok árnyas takarásában olyan érzése van az embernek, mintha csak egy természet alkotta metróalagútban ballagna...
A Torkos út a Vaskapu bejáratához vezet bennünket. Ne menjünk ki azonban a Vaskapu utcából sem a lefelé vivő Kápolna utca, sem a felfelé vezető Berek irányába (ezekről visszafelé utunk során lesz majd szó), hanem hegyes szögben jobbra fordulva kanyarodjunk vissza a Vaskapuba. A hagyomány szerint a török időkben az utca bejáratát biztonsági okokból eltorlaszolták, innen az utca elnevezése. Mások szerint vasból levő kapu állt itt. A legvalószínűbb azonban, hogy csupán az utca szűk szakadékos, vízmosásos jellegét fejezték ki ezzel a találó elnevezéssel.
A Vaskapu minden bizonnyal Nyúl község egyik legjellegzetesebb látnivalója, tipikus pinceutca. A 450 méteres löszmélyútnak különösen az alsó, bevezető szakasza látványos.
Az esőzésekkor alázúduló víz 4-5 méteres meredek falú mélyutat hozott létre, ezek a partfalak az elmúlt századokban pinceásásra csábították az egykoron itt élőket. A hajdani utca ősi képére már csak a Szél Fiai Fogadó előtt balról betorkolló vízmosás gátja alatti partfalban lelhetünk. Itt is fennmaradt egy partba mélyített kemence. Fölötte a nádas ház is áll még, igaz kissé átalakítva, sőt idős tulajdonosa is él, talán ő itt a legutolsó őslakó...
Hajdanában a Vaskapu Nyúlhegy egyik népes utcája volt. Mára azonban csaknem teljesen elnéptelenedett. Lakói leköltöztek. A fiatalabbak a falu valamelyik lakótelepére az idősebbek pedig fokozatosan a temetőbe... Helyükbe az újkori népvándorlás más gondolkozású és szokású embereket hozott, akik hétvégi házaikkal, nyaralóikkal új arculatú pincéikkel pakolták tele az ősi utcát. Ezért van az, hogy a régi és az új tarka összevisszaságban néha egymás szomszédságában lelhető fel itt. Voltak, akik építményeik létrehozásakor szerencsésen ráéreztek arra, hogy mi a tájba illő, voltak viszont olyanok is, akik csak pénztárcájuk vastagsága szerint építkeztek... A löszfalakba sorakozó pincék tulajdonosai egymással versengve építik ki pincéik bejárati részét. Régi pincetorok már csak elvétve látható a meredek partfalban. Az átépített pincebejáratok mögött többnyire a pincék belső világa is átalakulást szenved. Többen téglákkal kiboltoztatják, előtérrel, vagy fogadótérrel bővítik pincéiket. Aki a borút követelményeinek is szeretne megfelelni, még vizesblokkal is ellátja...

vaskapu-ujpince.jpg

vaskapu-regipince.jpg

boltozott-pince.jpg

szel-fiai-fogado.jpg A kétoldalt ránk köszönő pinceszájak közt fokozatosan felfelé haladva érjük el balra a Szél Fiai Fogadó épületegyüttesét, jobbra a partfal folyamatosságát megszakítva a fogadó terjedelmes parkolója bontja meg az utca eddig egységes látképét.
Innen kezdődik a Vaskapu felső szakasza. A partfal fokozatosan lealacsonyodik, a pincék elmaradoznak. Jobbra még egy nagyon szépen megőrzött és a tájba illő módon bővített régi nádas házat láthatunk. Ennek utcai szakaszán is példaszerűen oldották meg az itt már alacsonyabb partfalak védelmét. E házat elhagyva az utca kettéágazik.
Jobboldali ága fokozatosan emelkedve egyenesen a győrújbaráti határszélre visz fel, baloldali ága pedig melyben tájba nem illő hivalkodó villák és tájidegen nádas házak épültek egy kisebb völgylapályt követve a Lila lábához simul.
nadashaz.jpg szekerut.jpg
Az útelágazás előtt a Vaskapuból balra alig észrevehető kiágazással Szekérút vezet a dombtetőre. A meredeken emelkedő utat (100 méteren 20 m-es a szintkülönbség) itt is beton aljzatok lefektetésével tették járhatóvá. A dombtetőre érve (231 m magasból) meglepően szép kilátásban lehet részünk. Különösen keleti, délkeleti irányba (pl. Pannonhalma felé) nagyon szép a látkép. Egy kisebb lapály után érjük el a Lila lábánál az erdő szélét. Utunk itt egy jól járható, mintegy 550 méter hosszú vízmosásos 4-5 méteres partfalú mélyútban vezet tovább, mely előbb balra majd jobbra kanyarodva ér fel a Felső-Berek tetejéhez. Az akácokkal kísért vízmosás a Torkos úthoz hasonlóan kellemes árnyas sétaút, mely 260 méteres magasságú végpontjáig fokozatosan (mintegy 40 métert) emelkedik.
melyut-k.jpg

lila.jpg

Nem sokkal a mélyút felén túl érdemes egy baloldali kijáratnál pihenőt tartani. Itt egy kisebb plató tetején is remek panoráma fogad bennünket. A csodálatos tájképi látvány ad csak magyarázatot arra, hogy miért telepedtek meg elődeink ebben az előnytelen magasságban is. Néhány régi ház aktív nyaralóként ma is funkcionál idefönt.
A mélyútba visszatérve több elhagyott pincebejárat, itt-ott elvénült gyümölcsfák jelzik az egykori porták mára elhagyott udvarhelyeit.
A mélyút a Felső-Berek végét elérve a Tényő felé menő kocsiútba torkollik. Itt, az erdő szélén érjük el újra az országos zöld túraútjelzést is, mely a Berek felől felérve kicsit feljebb a pirossal találkozik, aztán onnan a piros a Lila csúcsán (313 m) levő kilátónak használt geodéziai mérőtorony felé vezet tovább. Mi nem megyünk azonban fel oda (itt már így is 260 méteres magasságban járunk), hanem balra bekanyarodunk a Felső-Berekbe, ahol az út baloldalán 3 meglepően jó állapotban megőrzött (nemrég nádazott) parasztházat vehetünk szemügyre.
nadashaz-1.jpg nadashaz-2.jpg
Különösen a legutolsó, legfelső nádasház tűnik jó állapotúnak. Ilyenek népesítették be valamikor az egész Nyúli hegyet! Ez a mini utcarészlet mindenképpen tájképi védelmet érdemel...
Jobboldalon lepusztult, romos épületek mutatják, hogy pár évtizeddel ezelőtt még élénkebb élet zajlott itt... Nyaralók által kísért erősen lejtős, de „"beton-talpfákkal" megerősített út vezet innen le a több mint 400 méterrel távolabb, de 50 méterrel alacsonyabban fekvő Berek-laposba.
Le a GYURGYALAG ÁGON
gyurgyalag.jpg (Templom - Mária-szobor - Szurdik - Madarász u. - Zsidó-domb - Torkos út - Vaskapu - Szekér út) - Berek - Kápolna u. - Szurdik - Táncsics u. 6740 méter
 
A Berek-laposból lehet feljutni a közeli Sípályához, de az erdő felé és a Pojt irányába is vezet fel út innen. A Berek-lapos ugyanis több irányból összefutó utak hegylábi találkozópontja, ahol a környező dombokról lefutó vizek hordalékukat lerakva kisebb lapályt hoztak létre, melyből csak egyetlen lefolyási irány maradt a Berek felé.
Nyúli túrautunk első levezetőjeként mi is ebbe az irányba indulunk tovább.
sipalya.jpg berek.jpg
A Berek leginkább a Szurdikhoz hasonlítható vízmosás, bár 450 méteres hosszával attól méretben elmarad, de szélessége és mélysége vetekszik a Szurdikéval. A Vaskapu bejárati szintje és a Berek-lapos közti 30 méteres szintkülönbség jól jelzi a vízmosás elvi mélységét. Természetesen az itt is beépített gátak miatt ez nem jöhetett létre. A feltöltődés itt is gyors volt. Tekintélyes korú öreg fák jelzik a növényzet korai betelepedését. Az iszalaggal és más növényekkel sűrűn benőtt vízmosás miatt mindig is rászolgált nevére. A „berek" jelleg itt ma is kézzel fogható. Lefelé haladva az út a vízmosás baloldalán halad. A baloldali magaspart meredek löszfala a téli fagy hatására több helyen megrepedezik és olykor oszloposan elválva tömbökben az úttestre zuhan. Az út járhatóságát a lezúduló vizek szeszélyes vízmozgása miatt aszfaltút hiányában itt jóval nehezebb volt biztosítani.
Az aszfaltút ott kezdődik, ahol a Berek véget ér. A Berek folytatását (kikövezett vizes árok) attól a ponttól, ahol a Vaskapu beletorkollik, Kápolna utcának nevezik.
Egy kanyar után jobbról szélesebb utca, a Cinege csatlakozik a Kápolna utcába, aztán bal felé tekintve a Józandűlő Fogadó hívogat, továbbmenve pedig nemsokára hatalmas hársfák között jobbra feltűnik a Szent Donát kápolna.
szent-donat-kapolna.jpg  
kapolna-belul.jpg A római korban vértanúságot szenvedett püspököt a szőlősgazdák védőszentjükként tisztelik ma is az egész községben és a természeti csapásoktól való védő-óvó közbenjárást tulajdonítanak neki. Az épület szentély része 1710-ből való, melyet 1830-ban bővítettek kápolnává és 1901-ben látták el harangtoronnyal. A kápolna melletti hatalmas védett öreg hársfák alatti szabadtéri oltárnál tartják minden évben a szent ünnepét (aug.7.) követő vasárnap délelőttjén a búcsúi nagymisét, melyre az egész községből sokan gyűlnek össze, hiszen ezt az ünnepet a falu lakossága is jobban magáénak érzi, mint a templom búcsúját, a késő őszi Mindenszenteket.
A Kápolna után tovább haladva hamarosan elérjük a Szurdikot és ezzel, ha az első lejárati lehetőséget kihasználtuk Nyúlhegyben tett sétánk végéhez értünk.
hordo.jpg borkostolo.jpg
 
kokorcsin.jpg Tovább a KÖKÖRCSIN-KÖRÚTON
Ha viszont az első levezetőn nem megyünk le a Berek felé, hanem a Berek-laposból a gerinc úton folytatjuk sétánkat a Pojt irányába, akkor ismét betonlapokkal megerősített erősen emelkedő rövid szakaszon haladhatunk tovább felfelé. Hétvégi házak alkotnak itt fenn kisebb utcát. Hamarosan fennsíkszerű területre érünk. Érdemes balra a Pojt tetején kisebb kitérőt tennünk a kínálkozó szép kilátás miatt. 240 méter magasból pazar rálátás nyílik a Pannonhalmától Győrig kitárulkozó tájra. Az utcához visszatérve mintegy 300 méteres lejtős szakasz következik, mely a Felső-Cinege vízmosásos szakaszába torkollik.

nyul-kozseg-turautjai-3-k.jpg

Le a CINEGE ÁGON
cinege.jpg (Templom - Mária-szobor - Szurdik - Madarász u. - Zsidó-domb - Torkos út - Vaskapu - Szekér út - Berek - Pojt) - Cinege - Kápolna u. - Szurdik - Táncsics u.
7290 méter
Itt ismét lehetőségünk van a gerinc utat megszakítva visszatérnünk . Ha ugyanis itt balra fordulunk, Nyúlhegy egyik legrégebb óta lakott utcájába, a Cinegébe jutunk. A Cinege felső része vízmosásos jellegű, míg az alsó, amelyen leereszkedünk végig lakott. Balról a Pojt, jobbról a Cseh-hegy dombháta határolja. Az utca végül nem sokkal a Szent Donát kápolna fölött torkollik a Kápolna utcába. Innen a túraút azonos az első levezetőnél leírtakkal.
kokorcsin.jpg Tovább a KÖKÖRCSIN-KÖRÚTON
Ha viszont a Pojt felől jövet a Felső-Cinegébe érve jobbra kanyarodunk, akkor a Berekhez hasonló vízmosásos, gátakkal megzabolázott területre érünk. 150 méterrel feljebb a vízmosás elágazik. Amennyiben a jobb oldali ágat követjük, újabb 130 méter megtétele után az erdő szélén egy hatalmas fa árnyékában magányos parasztház vonja magára figyelmünket. Gazdasági és melléképületei elárvultak, homlokát benőtte a borostyán.
Itt ne menjünk tovább az erdő felé, hanem forduljunk balra. Nem kis meglepetésünkre vadonatúj keskeny aszfaltút kezdetéhez érünk. Az aszfaltút azonban csak a dombtetőig visz fel s ott egy magánszemély birtokára kanyarodik be. Tehetős magánszemély építtette az útszakaszt saját költségén.
paraszthaz.jpg aszfaltut.jpg
A nemrég burkolt útszakasz jobb oldalán viszonylag ép nádas parasztház látható udvarán kerekes kúttal. Az aszfaltút végétől újra lejt a terep s így érjük el a Kőhányás erdővel határos részéről lefelé tartó vízmosást. A vízmosásba érve balra kanyarodva folytatjuk utunkat.
kohanyas.jpg kohanyas-pince.jpg
A Kőhányás nevű terület minden bizonnyal azokról a homokkőpadokról kapta a nevét, melyek részben a vízmosás falából kandikálnak ki, részben a szél deflációs, kifúvó munkája hatására kerültek napvilágra. Különösen a Kőhányás felső, erdő felé eső részére jellemzőek ezek a felszíni formák. A vízmosást mintegy 260 méter magasságban érjük el és 400 méteres szakaszon követjük ÉK-i irányban mindaddig, amíg baloldalt egy szép fekvésű pincesorhoz nem érkezünk. Kettő közülük különösen tetszetősen kiépített előtérrel, pihenővel hívja fel magára a vándor figyelmét. Szomszédságukban egy beszakadt pince torkán át fel lehet menni a közeli dombtetőre is, ahonnan hatalmas messzeségekbe lehet ellátni. Ez a hely a Zsidó-domb mellett utunk egyik legjobb kilátópontja.
Le a BÚBOSBANKA ÁGON
bubosbanka.jpg (Templom - Mária-szobor - Szurdik - Madarász u. - Zsidó-domb - Torkos út - Vaskapu - Szekér út - Berek - Pojt - Kőhányás) - Cseh-hegy - Héma - Szurdik - Táncsics u.
8500 méter
Ha e kilátóhelytől nem térünk vissza a Kőhányástól idáig kanyargó vízmosáshoz, hanem leereszkedünk a Cseh-hegy előtti lapályba, majd onnan átmegyünk a Cseh-hegy gerincén végigfutó gyalogútra, akkor onnan áttekinthetjük a Hémát, mely a Szurdiktól a Szűkútig éppen egy km hosszú. A Cseh-hegy legmagasabb pontjáról (214 m) különösen észak felé nyílik jó kilátás a Bent irányába és keletre a Gerecse felé. Innen erősen lejtős úton 41 métert ereszkedve érünk le itt a Hémába. A régi hegyi iskola lepusztult épületénél balra fordulva rövidesen kijutunk a már emlegetett Szurdik hídjához, és a Sárkánylik pincéhez.
Akár a Berek irányából az első, akár a Cinegén keresztül a második, akár a Cseh-hegyen át a harmadik levezetőn jövünk is le, mindig a Sárkánylik pincéhez érünk. Innen általában a Szurdikon leereszkedve lehet leghamarabb elérni a Mária szoborral szembeni buszmegállót.
Le a FAKOPÁNCS ÁGON
fakopancs.jpg (Templom - Mária-szobor - Szurdik - Madarász u. - Zsidó-domb - Torkos út - Vaskapu - Szekér út - Berek - Kápolna u.) - Panoráma u. - Bent (rabok emléktáblája) - Táncsics u.
7580 méter
Ha viszont van még energiánk és újat is szeretnénk látni, akkor menjünk fel a Lengyelék pincéje melletti lépcsősoron a tetőre. Itt végződik a Panoráma utca. E szép kilátású helyről elindulva, a magán csillagvizsgáló mellett elhaladva az utcát követve végigmehetünk a Bent nevű domb tetején egészen Győrújbarát határáig.
tabla.jpg grazi-emlektabla.jpg
Onnan egy vízmosáson (Bednár-horog) leereszkedve érhetjük el azt a partfalba elhelyezett emléktáblát, melyet a kismegyeri csatában (1809) elfogott és itt a nyúli pincékben fogságban tartott több, mint 100 grazi katona emlékére állítottak. A megszálló napóleoni francia sereg által már kivégzésre előkészített század katonáinak életét végül is egy bátor magyar nő leleményessége mentette meg. Az emléktábla közelében levő présházak és pincék elől (vincellérsor) szép rálátás nyílik a tájra. Innen már rövid gyaloglással elérhetjük a Rákóczi-telepi buszmegállót, vagy megpihenhetünk a közeli Kiskulacs borozóban.
kokorcsin.jpg Tovább a KÖKÖRCSIN-KÖRÚTON
Ha megszakítás nélkül folytatni szeretnénk a gerinc utat, akkor a kilátóponton történő nézelődés után térjünk vissza a Kőhányástól jövő vízmosásba, majd pár méterrel lejjebb egy jobbra kivezető úton hagyjuk is el azt. DK felé lejt a terület. Itt már a Felső-Rigósban járunk. Hamarosan egy szépen rendbe hozott nádas ház mellett jobbra kanyarodva erősen lejős terepen egy völgybe érünk, ahol néhány elvénült nádas ház alkot rövidke utcát, végül a fenti pincesorhoz képest 40 méterrel alacsonyabban a Rigós vízmosásos utcájába jutunk.
rigos-haz-1.jpg rigos-haz-2.jpg
A Rigós Nyúl hegyi részének DK-i oldaláról gyűjti össze a vizeket melyek a Felső- és Alsó-Egesén át találnak lefolyást maguknak a Pándzsa felé. Egykor ez az utca is jóval népesebb volt, mára csak néhány elszánt lakó maradt itt mutatóba a nagyon hátrányos infrastrukturális adottságok miatt. Főleg a burkolat nélküli út nehezíti az itt élők és a hétvégi házak tulajdonosainak életét. A hegyből lezúduló áradat rendszeresen járhatatlanná teszi az utcát. A korábbi évtizedekben a vizek által kialakított magas partfalakat az itt élők sajátos módon használták ki. Lakásuk egy részét vagy az ólakat a partfalba mélyítették, másutt a partfalnak támaszkodó ház hátul pinceszerűen a partban folytatódik. Itt is, mint a Madarász utcában sokáig voltak láthatók partlakások. Ezeket aztán idővel vagy betemették, vagy pincévé alakították. Egy jobb és egy éles bal kanyarulat után egy a Cseh-hegy felől balról betorkolló (sajnos szeméttel megpakolt) vízmosás szája mellett haladunk el, aztán az utca a Pillis lábánál a Felső-Egesébe torkollik.
Végig az utcában különböző igényességgel elkészített pinceszájak ásítoznak ránk. Egységes külső kialakulásának itt nyoma sincs! A hétvégi házak roppant eltérő értékskálában lelhetők fel errefelé is a szerény fabodegától a fényűző villáig.
Le a SÁRGARIGÓ ÁGON
sargarigo.jpg (Templom - Mária-szobor - Szurdik - Madarász u. - Zsidó-domb - Torkos út - Vaskapu - Szekér út - Pojt - Kőhányás - Rigós) - Egese - Alsó-Héma - Táncsics u.
8920 méter
 
Ha a Rigósból az Egesén át egy 1,5 km-es rövidítéssel megyünk le, akkor a Táncsics utca végén levő buszvégállomáshoz jutunk ki. Ezen a szakaszon is akad azonban néhány látnivaló.
Nem sokkal a Rigósból való kilépés után a Felső-Egesében baloldalt haladunk el falunk szülötte, Dr. Csendes Béla költő (1921-1996) egykori lakóháza mellett. A világtól visszavonultan, m
agányosan itt élte utolsó éveit a község jobb sorsra érdemes nagy műveltségű költője, aki a Rákosi-korszakban sokat szenvedett, hiszen a recski munkatábor poklát is megjárta. Politikai és vallási nézetei miatt előbb üldözve, majd mellőzve, elfeledve fiatal korában méltatlanul háttérbe szorították. Idősebb éveiben megjelent köteteivel viszont már nem tudott utat törni magának a közben számára egyre idegenebbé váló irodalmi környezetben. A költő a nyúli temetőben alussza örök álmát.
dr-csendes-bela.jpg 
dr-csendes-bela-szulohaza.jpg dr-csendes-bela-sirja-k.jpg
A Felső-Egeséből az egesei kútnál jobbra fordulva az Alsó-Egesébe jutunk. Ennek középső szakaszán (jobb felől) is maradt még egy a régi nádas házak közül. A mélyútból a Szűkút betorkollásánál kilépve az Alsó-Hémán és az Iskola utcán át érjük el a Táncsics utca végén levő buszfordulót.
egesei-kozkut.jpg egesei-nadashaz.jpg
kokorcsin.jpg Tovább a KÖKÖRCSIN-KÖRÚTON
pincek.jpg leanykokorcsin.jpg
Ha viszont a Rigós végén nem balra, az Egese felé, hanem jobbra megyünk tovább, akkor Jobbról a Pillis, balról a Gerha gerince magasodik fölénk. Különösen ritka, szigorúan védett értékes és szép virágok élőhelye ez a környék. A kosborok néhány faja (bíboros-, agár- vitéz- és tarka kosbor) éppen úgy fellelhető errefelé, mint a kora tavasszal virágzó lila leplű leánykökörcsin vagy a gyepes domboldalakon az árvalányhaj.

nyul-kozseg-turautjai-4-k.jpg

A földút fokozatosan emelkedik. A hétvégi házakat elhagyva erdővel borított területre érünk. A part felmagasodik, hamarosan jól járható mélyútba találjuk magunkat. Ez a Szili-horognak nevezett gyalogút vezet át a Écsre. A vízmosás fölött összehajló fák gyökerei sok helyen a levegőben meredeznek, mert a lefutó csapadékvíz görcsösen kapaszkodó ujjaik közül rég elhordta a talajt. A terep jócskán emelkedik. 60 méteres szintkülönbség leküzdése után érünk fel a Gerha és Pillis közti lapályba. A vízmosásból kiérve balra egy kopasz dombot pillanthatunk meg, tetején vadászok által emelt magaslessel. Érdemes kitérőt tennünk és felkapaszkodnunk a dombra!
partoldal.jpg vadaszles.jpg
A 240 méteres magaslatról remek körkilátás nyílik a tájra. Jó időben dél felé a Bakonyig ellátni, ÉNy felé a Lila és a Hegyes-magas gerincszintje vezeti a tekintetünket, északra a távolban Győrt látni, míg közvetlen alattunk Nyúl utcáira pillanthatunk és a 82-es főút nyüzsgő forgalmát követhetjük szemünkkel, keletre a Kisalföld lapályán túl a Gerecse kéklő hegyei tűnnek fel, délkeletre a szent monostort hordozó vonulat keretezi a látóhatárt, míg délen Ravazd erdős dombvonulatai sorakoznak elénk.
Visszatérve az Écs felé vivő ösvényre vízszintes úton haladva érjük el az erdőszélen a községhatárt. 100 évvel ezelőtt még kisebb állóvíz, a Kálmán-tó vize csillogott itt. A községhatár nyúli oldalán jó állapotú nádasház árválkodik. Itt forduljunk balra és kövessük a két község határán vivő kocsiutat. Előbb enyhén emelkedik, majd fokozatosan lejt a terület. Jobbra időnként szép rálátás nyílik Pannonhalmára és Écs községre. Mintegy 550 méter megtétele után érjük el a gerhai keresztet.
gerha-nadashaz.jpg gerha-pleh-krisztus.jpg
A nemrég helyreállított gerhai pléh-Krisztus ma látszólag lakatlan terület közepén árválkodik. A nyúli oldalon egykoron itt csinos utca húzódott. Házai az utóbbi 20-30 évben tünedeztek, fogytak el. Lakóik kihaltak vagy elköltöztek s a házak fokozatosan leromolva összedőltek. A régi udvarok helyét elvadult gyümölcsösök és orgonabokrok jelzik. Az écsi oldalon ma is állnak a házak, Mezőszél néven folytatódik ott az utca.

nyul-kozseg-turautjai-5-k.jpg

A további 200 méteren kordonos szőlők mellett visz a továbbra is egyre lejtő gyalogút. Az Ajka-Győr gázvezeték nyomvonalát jelző oszlopok is itt sorjáznak tőlünk balra. A lugasos szőlők végénél balra fordulva a Kis-Gerha vonalát követve megyünk tovább. Az út egyre jobban a felszínbe mélyülve erősen lejtve visz bennünket a Gerha peremén. Balról présházak szegődnek mellénk. Tartsunk rövid pihenőt. Az egyik jó állapotú öreg présház elől szép panoráma tárul elénk.
gerha-preshaz.jpg partomlas.jpg
A szomszédos présház fala már bedőlt, lejjebb viszonylag fiatalabb építmények sorakoznak. A lassan balra kanyarodó és egyre mélyülő út végül két nagyon öreg romos présház előtt vezet el. A felső homlokzatára magasan felfutott szőlő takargatja a nádfedél kopaszodó folytonossági hiányait. A másiknak már alig van fedele, pusztulása, romlása visszafordíthatatlan... Mégis, így haláltusájukban is tiszteletet ébresztenek az előttük elballagó vándorban.
omladozo-haz-1.jpg omladozo-haz-2-k.jpg
A két vén présházmatuzsálem bejárata elől még érdemes utolsó pillantást vetni az alattunk elterülő tájra. Közvetlen a domb lábánál a Külső-Incső területén emelkedik az egykori püspöki présház jellegzetes épülete. Itt őrizték korábban azt az óriási faprést, amely hamarosan a községház előtt lesz felállítva. Kissé távolabb, az utca végén hatalmas védett tölgyek terpeszkednek. puspoki-preshaz-felirata.jpg
 
puspoki-preshaz.jpg
Visszaereszkedve az ördögcérnával sűrűn benőtt meg-megszakadó partok közé, fokozatosan eltűnik a látóhatár az ember szeme elől s azon kapja magát a turista, hogy egy kocsikkal is járt vízmosás alján ballag egyre lefelé. Egyszer csak balra elfogy a part és egy terebélyes felhagyott homokbánya meredek falú karéja zárja le a képet. Itt fut össze az Öreg- és a Kis-Gerha közrefogva a homokbánya meredélyét. Elölről kerítés nehezíti meg a bánya megközelítését.
A partfalba pompás tollú, színes madarak, gyurgyalagok tanyáznak. Hosszú járataikat a meredek löszfalba mélyítik. A hártyásszárnyúakra vadászó szigorúan védett madarak biztonságát a kerítésen kívül leginkább a partfalak hozzáférhetetlensége is biztosítja. A kolónia májusban népesül be, de ősszel már a távoli Afrikában találjuk őket.
gyurgyalag-1.jpg gyurgyalag-elohely.jpg
A két Gerha itt már vad, meredekfalú szakadékos 8-10 méter mély sebhelyet vágva a domb élébe egyesül, hogy aztán 270 méterrel északabbra lealacsonyodva, megszelídülve érjen véget az Incsőhöz érve. Innen mély köves árok vezet végig az Incsőn.
Ki a TENGELIC ÁGON
tengelic.jpg (Templom - Mária-szobor - Szurdik - Madarász u. - Zsidó-domb - Torkos út - Vaskapu - Szekér út - Pojt - Kőhányás - Rigós - Szili-horog - Gerha - Incső) - Iskola u. - Táncsics u
10900 méter
Az Incsőből balra kanyarodva az Iskola utcán lemehetünk a Tácsics utcai buszvégállomásig.
kokorcsin.jpg Tovább a KÖKÖRCSIN-KÖRÚTON
Ha viszont a köves árok mellett megyünk tovább az Incső utcában, akkor a Vízművel szemben egészen a 82-es főútvonal menti buszmegállóig juthatunk, ahol Nyúl-Hegyet bekalandozó csaknem 11 km-es gerinc utunk végéhez érkezünk.

Köszönjük, hogy velünk tartott. Reméljük máskor is ellátogat hozzánk és községünk többi túraútjait is végigjárja! Szeretettel várjuk vissza!

 
A túraútvonalat összeállította, a térképeket, metszeteket és a fotók zömét valamint az útvonalak leírását készítette: Szűcs Mihály
biológia-földrajz szakos tanár,
a településfejlesztési bizottság tagja

A fenti leírás pdf formátumban letölthető: A Kökörcsin-körút és leágazásai (3.91 MB)

Internetre "fordította": Varga Zoltán

2009. június 13., szombat 06:08

A kismegyeri csata és nyúli vonatkozásai

Írta:

Dr. Ábrahám Imre emlékezikA kismegyeri csata és nyúli vonatkozásai

A csata 200. évfordulóján (június 14-én, vasárnap 14 órakor) Nyúlon ismét megemlékezésre került sor a Vincellérsor közelében elhelyezett emléktáblánál.
Schmiedt Henrik polgármester úr beszéde után Dr. Ábrahám Imre a tudós kutató alaposságával elevenítette fel a 200 éve történteket. A rövid ünnepséget az általános iskolások szereplése és a Borbarátok katonadalai is színesítették. A Nyúli Önkormányzat és a Kismegyeri Napóleon Hagyományőrző Egyesület koszorúzása az Európai Unió himnuszának felhangzásával zárult. Az ünnepség után a résztvevők (pl. a Nyugdíjas Klub tagjai) a Vincellérsor gazdáinak önzetlen vendégszeretetét élvezhették. A két évszázados véres történelmi múlt így mára az utódok megbékélésével poharazgató baráti beszélgetéssé szelídült.

2009-06-14-35.JPG2009. június 14-én Szűcs Mihály

Képgaléria

2009. július 10., péntek 22:32

Falunapi élménytúra 2009

Írta:
kokorcsin.jpg

Kökörcsin-körút bejárása, videók!

Ideje volt feltenni a netre! Mondják akik ott voltak, mert már több, mint egy hónapja volt az a falunapi túra, amelynek videóbeszámolóját készítettem el és teszem közzé. Remélem, hogy szívesen nézik meg a parányi ablakokban azokat a videókat, melyek emlékeztetnek a túra egyes állomásaira.

Van is mire emlékezni. 2009. június 6-án déletőtt fél 10 körül indultunk a sportpályáról azzal a nemes céllal, hogy végigjárjuk a "Kökörcsin-körutat". A több, mint 60 vegyes életkorú túrázó között volt egészen kicsi gyermek és 70 év feletti nyugdíjas is, így a tervhez képest csak a körút első felét sikerült megtennünk. Jövőre onnan folytatjuk, ahol abbahagytuk. A 2010-es falunap autáni beszámoló címe "Kökörcsin-körút bejárása" lesz. A túrán készített képeket a honlap galériájában nézhetik meg.

A folytatásban a túrán készült videók segítségével beleélhetik magukat a túra pillanataiba.

Varga Zoltán

Lépj kapcsolatba velünk

Hírlevélre való feliratkozás

Használati feltételek

Egyéb információk

Pályázati fejlesztések településünkön